|
Témaindító hozzászólás
|
2007.04.25. 10:37 - |
Sziasztok!
Most jelentkeztem be a május 26.-ai horary gyakorlatra. Mi a meglátásotok, jó, érdemes menni? (Mondjuk mindenképpen megyek, csak kíváncsi vagyok a véleményetekre.) |
[280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Sziasztok! Osthi! Felmerült egy kérdés a Napfogyatkozás kapcsán (Cancerrel beszélgettünk).
A Nap és Holdfogyatkozásnak a klasszikus asztológiában milyen szerepe van? Köszi! |
Sziasztok! Osthi! Mit kell tudnia Genitura uráról? A klasszikusban használják? Köszi! :) |
| köszi, a ZET megvolt csak kezelni nem tudtam ,ezért nem találtam meg rajta. |
| Szia! próbáld ki: ZET8 (itt is le lehet tölteni) > felül tables > star catalog (elég bő), vagy az ábrán (ha úgy állítottad be (chart settings > stars) hogy felrakja őket) jobb klikk a cs.ra > interpretation > még kapsz szöveget meg bolygókat is hozzá (már amelyikhez). Elég sok mindent tud egyébként, óraúr, almuten figuris, választható terminusok/arculatok, meg lehet 7 bolygóval ha tetszik |
| Sziasztok!
Tudja valaki hogy melyik ingyenes asztroprogram tudja az állócsillagokat?
|
| Mélységesen mély a múltnak kútja...:-) |
Kedves Prithivi!
Ha az asztrológiát úgy tekintjük, hogy elvonatkoztatunk a konkrét technikai különbségektől, akkor kiderül, hogy az alapkoncepciótól elválaszthatatlan elemek, mint például a méltóságok, az aspektusok, a területfelosztás vagy a részek, valamint felfogásának alapjai, mint például az, hogy a kozmikus és az emberi világ történései között párhuzamokat húzunk, kizárólag a hellenisztikus korban keletkezhettek. Ezt támasztják alá a fennmaradt források is, így például a Nekhepszó-Petoszirisz gyűjtemény, amely legkésőbb a 2. század közepén íródott, valamint egyes hermetikus iratok (itt most nem az ismertebb, filozófiai hermetizmusra, hanem a korábbi, tudományos hermetizmusra kell gondolni). Ez természetesen nem jelent előzmény-nélküliséget, viszont a rendszert ekkor dolgozták ki olyan formában, hogy asztrológiának lehessen nevezni.
Azok, akik több ezer évről beszélnek, nem tudnak semmmilyen konkrét bizonyítékot felmutatni. Persze ez nem jelenti azt, hogy új források nem kerülhetnek elő, amelyek megkérdőjelezik a jelenleg elfogadott hipotézis érvényességét, csak éppen az bizonyos, hogy nagyban nem fogják módosítani. Itt ugyanis a görög filozófiai háttértől nem lehet eltekinteni, és mivel az jól ismert kronológiailag, az asztrológia történetét sem lehet teljesen átírni. Rengeteg egyéb bizonyság is van, kezdve a technikai nyelvezettől, amely teljes mértékben görög nyelvű.
Visszatérve az előzményekre, az asztrológia kialakulásáig hosszú út vezetett. Mindenekelőtt a babiloni csillagászati feljegyzések, amelyek az i. e. 18-15. század között jutottak el a csúcspontjukra, és amelyekhez az ómen-értelmezések kapcsolódnak. Mondjuk, ez utóbbiakkal kapcsolatban is el kell mondani, hogy kodifikálásukra csak az i. e. 1. évezred elején került sor, mint az a forrásokból egyértelmű.
Ez a babiloni csillagtudomány aztán eljutott Egyiptomba és Indiába is, ahol a helyi csillagászati és divinációs elképzelésekre épült rá. A legkorábbi erre vonatkozó egyiptomi forrás i. e. 500 körül való, bár közben egy-két száz év eltelhetett.
Egyúttal az is fontos, hogy míg a babiloni csillagtudományt korábban kollektív szinten használták, a 4-3. században - ekkor már perzsa, majd görög uralom alatt - viszont kialakul az egyéni szintű használata. Ez teszi lehetővé, hogy amikor Egyiptomban valamikor a 2. századra egy személy vagy köre kidolgozza a máig jellemző arculatú asztrológiai rendszert, olyan források állnak rendelkezésére, mint a babiloni csillagtudomány (mindennek asszír, káldeus, perzsa és görög felhangjaival), az egyiptomi proto-asztrológia (babiloni és egyiptomi elemek keveredése), valamint a görög filozófiai gondolkodás tanai.
Tehát bár lehet valamilyen szinten szóbeli hagyományozódással foglalkozni, az teljességgel kizárható, hogy a 4., de inkább a 3. század előtt mai értelemben vett asztrológiáról beszélhessünk. |
| Igazad van, de a munkám miatt időm nincs, a főnökeim miatt meg pénzem.:-((( |
Osthi! Ezt írtad Firmynek: " A görögök által az i. e. 4-3. században Egyiptomban kidolgozott asztrológiai rendszer, amely elterjedt a hellénizált területeken..." Az egyiptomi és mezopotámiai csillagászat képezte azt alapot, amelyből a görög filozófia hatására, a jóslási technikák figyelembevételével kidolgozták az asztrológiát? Tehát keveredett a perzsa, az egyiptomi tudás, és a görög fizozófia hatására ebből fejlődött ki a korai asztrológia?
Mik az első írásos dokumentumok az asztrológiáról? Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított iratok, és a Nekhepszó-Petoszirisz gyűjtemény?
Csak azért szeretném ezt a kérdést tisztázni, mert sok helyen hallottam, hogy az asztrológia 6-7000 éves módszer (sőt egy helyen 17000 (!) évet említettek), de írott emlékekről csak az ie. 4-3 sz.-tól beszélhetünk, ha jól látom. Osthi, szerinted a ie.4-3 sz előtt kialakulhatott és hagyományozódhatott élőszóban egyik nemzedékről a másikra olyan asztrológiai ( nem csillagászati, nem jóslási, nem misztikus tudásra, hanem kifejezetten kidolgozott asztrológiai rendszerre gondolok) tudás, ami késöbb a klasszikus asztrológia alapját képezte? |
Szia Firmy! A fehér foltokat (hidd el mindenkinek vannak, aki csillagfejtést tanult, és annak is, aki csak a klasszikus asztrológia egy bizonyos ágát :)) tökéletesen be lehet "tömni" Osthi tanfolyásával. Ez egy olyan alapot ad, amire már lehet "nehezet" is építeni, mindent kibír. És az eddig megszerzett tudást is rendszerezi, világosan kiderül majd, hogy mi az, amit meg lehet tartani belőle, és mi az amit gondolkodás nélkül el lehet dobni! Téged nem csábít! :) Engem nagyon!!! :D
Eddig sajnos nem tudtam válaszolni. Valóban nem ismerlek :), de nagyon szeretnélek megismerni! A következő talin (szeptemberben) jó lenne beszélgetni! Gyere el!!!!! :) (Tudom lusta vagy, de egy estére nem tudnád félre tenni, és eljönni? :)) |
Kedves Firmicus!
Anakin miatt eléggé gyorsan távoztam az Asztromókusról, de most visszatérek.
Ha csak olvasni akarsz, nem kell bejelentkezned. Ha pedig belépsz és írsz, akkor meg nem célszerű őkelmével foglalkozni. Figyelmen kívül hagyod, és kész. Mindenhol akadnak ilyen alakok.
Köszönöm, hogy ennyi időt szánsz a kérdések megválaszolására. (Sok fehér folt van az eddig megszerzett tudásomban.)
Igazán nincs mit. Ha tudom a választ, akkor szívesen le is írom.
Hány évig sikerült járnod a Baktay iskolába?:-))
Legfeljebb hónapokban tudom mérni. Kétszer próbálkoztam, hét év különbséggel. Először egyetlen előadás után léptem le: elvileg asztrológiatörténet volt, és meghallgatása után úgy döntöttem, hogy ilyen színvonalra nem pazarlom az időmet. Másodszorra azért fogtam bele, mert azt gondoltam, hallok valamit, ami nincs benne a könyvekben. Bár más volt a tanár, a színvonal nem változott, és csak bizonyos mellékes körülmények miatt vártam ki fél évet, míg végleg le nem léceltem. |
Comenius kérdve kifejtő módszerét nagyon a magamévá tettem.:-)))
Hány évig sikerült járnod a Baktay iskolába?:-)) |
Anakin miatt eléggé gyorsan távoztam az Asztromókusról, de most visszatérek.
Jártál a Baktay iskolába???:-))))) (Megjegyzem, klasszisokkal jobban tanított Bán T.!) Az igaz, hogy az iskola keretei adottak voltak, a tananyag, és a vizsgakérdések is, így nagyon eltérni nem lehetett a "háziasszonyképző stílustól".
Köszönöm, hogy ennyi időt szánsz a kérdések megválaszolására. (Sok fehér folt van az eddig megszerzett tudásomban.) |
Kedves Firmicus!
Nem, nem! Ugyanazt értettem klasszikus asztrológián, és mióta olvasom a blogod, tudom, hogy a kérdő csupán egy ágazat. Rosszul fogalmaztam, elnézést!
Rendben, akkor megnyugodtam. :)
De mutassatok már egy példát, amit elolvashatok. Legyen születési vagy mundán vagy bármi, csak klasszikus szabályok szerint legyen leírva.
Az Asztromókuson van az Asztrosuli kérdéseken belül a Kérdőasztrológia-topik, és ha jól emlékszem, ott egy pár képletet kiveséztünk.
Olvasom a fokokra vonatkozó „nemesítési” próbálkozásokat, de végül is nem látok egyértelmű választ arra, hogy a pontosításnál figyelembe kell venni, vagy sem a fokok nőies vagy férfias jellegét.
Sajnos hiába kérdeztem meg külföldi fórumon, hogy mit tanít Zoller pontosan, és hogy kinek vannak még információi, nem válaszolt senki. Egyelőre eredmény még ezért sincs. Sajnos mostanság nem volt időm folytatni a kutatást, de előbb-utóbb erre is sort kell keríteni, attól tartok. :)
Kedves Osthanes, ha tényleg érdekel, mit, kiket tanultunk asztrológiatörténetből, előkeresem a füzetem, aztán magánban megírom.
Szerintem ne fektess bele annyi energiát. :) Én is jártam a Baktayba, tudom, nekünk mit tanítottak. Olyan nagy eltérés nem lehet két tanár között. Egy biztos: nagyon nem foglalkoztak vele olyan szinten, ahogyan kellene. |
| Kedves Osthanes, ha tényleg érdekel, mit, kiket tanultunk asztrológiatörténetből, előkeresem a füzetem, aztán magánban megírom. De kis türelmedet kérem! |
Kedves Osthanes! A korábbi levelezésekből idézek:
2007.07.04 11:14 - #155
Kérdés: „Gondolom azért régebbi forrásokban is megjelenik az a tanítás hogy nők nőies,férfiak férfias fokszámú Asc.-sel születhetnek? „
Válasz: „Hát igen, ez itt a gond. Eddig ugyanis nekem nem sikerült ilyesmivel találkoznom. Innentől kezdve vagy az van, hogy olyan forrás közli, amit nem ismerek - ez simán előfordulhat -, vagy pedig Zoller találta ki. Ha az utóbbi, akkor csak remélhetjük, hogy nem valami önkényes ötlet.”
Lovecraft születési időpontjának meghatározásánál mégiscsak utalsz arra, hogy a Mérleg 18-ik foka férfias („A Mérleg 18. foka férfias fok, és a Jupiter körzetébe tartozik.”)
Erről a következőt írod.
2007.07.04 11:37 - #156
„Régebben az al-Kabíszi-Bonatti-félét néztem, most már viszont óvatos vagyok. A Lovecraft-elemzésnél összevetettem a többivel is, és a néhány fok eltérés a végén nem okozott problémát. Most viszont elsőrendű fontosságúnak az alapos vizsgálatot tartom, és csak utána kezdem újból használni.”
Olvasom a fokokra vonatkozó „nemesítési” próbálkozásokat, de végül is nem látok egyértelmű választ arra, hogy a pontosításnál figyelembe kell venni, vagy sem a fokok nőies vagy férfias jellegét.
|
Nem, nem! Ugyanazt értettem klasszikus asztrológián, és mióta olvasom a blogod, tudom, hogy a kérdő csupán egy ágazat. Rosszul fogalmaztam, elnézést!
De ilyenek ezek a Skorpiók!:-))
Bököncök???
Hadd ne írjam le mindazt, amit tanultunk! Egyébként sem találom a füzetem, amiben vannak az asztrológusok. Az biztos, hogy az általad felsoroltak közül Cardanot említették, senki mást. Vagy csak nem emlékszem.
Puff! Az eseményhoroszkóppal jól melléfogtam!:-))
De mutassatok már egy példát, amit elolvashatok. Legyen születési vagy mundán vagy bármi, csak klasszikus szabályok szerint legyen leírva.
Köszönöm! |
Kedves Firmicus!
Kissé megfordult velem a világ, mert rájöttem, hogy eléggé elbeszélünk egymás mellett. A biztonság kedvéért akkor hadd írjak le néhány dolgot, mit hogy értek.
Klasszikus asztrológia - A görögök által az i. e. 4-3. században Egyiptomban kidolgozott asztrológiai rendszer, amely elterjedt a hellénizált területeken, perzsa közvetítéssel eljutott Indiába, később ismertté vált a Római Birodalomban is. A 6. században újabb görög hatás érte Perzsiát, majd a 8. században az arab világbirodalomban is elterjedt. A 11-12. században aztán arab közvetítéssel visszajutott Európába, és egészen a 17. század végéig ismert maradt. Az utolsó században nagyban rányomta bélyegét a Felvilágosodás filozófiája, mely végül az érdektelenség homályába szorította. Megismerése, újrafelfedezése a 20. század végén kezdődött meg.
A klasszikus asztrológiának négy klasszikus és több speciális ágazata létezik. Az alapvető ágazatok: kérdőasztrológia, kezdeményező-időválasztó asztrológia, születési asztrológia, egyetemes (mundán) asztrológia.
Modern asztrológia vagy csillagfejtés - A Felvilágosodás-kori asztrológia egyes elemeinek továbbéléséből és más, a hagyományhoz nem tartozó dolgokból a 19. század végén kidolgozott "rendszer" (valójában többféle irányzat, egyéni felfogás gyűjtőneve), amely a mai napig asztrológiaként ismert. Nincsenek különálló ágazatai, a fő helyet a klasszikustól meglehetősen eltérő arculatú születési asztrológia (radixhoroszkópia) foglalja el, míg az egyetemes említés szintjén, a többi ágazat pedig szinte nyomokban sem létezik.
A leglényegesebb az, hogy a klasszikus asztrológia nem egyenlő a kérdőasztrológiával, hanem az első egy gyűjtőnév, a másik pedig egy ágazat, illetve hogy a klasszikus születési ágazat sem a klasszikus kérdővel, sem a radixhoroszkópiával nem egyezik. (Még úgy sem, hogy klasszikus születési asztrológia egyenlő radixhoroszkópia mínusz transzszaturnikusok.)
Bocs, ha nagyon szájbarágós voltam, és ha olyat írtam, ami világos, de úgy érzékeltem, valami valahol nem tiszta.
Baktay festőként kezdett, és művészettörténészként is ismertté vált, miután több évet töltött Indiában. Két kötetes művében írt India kulturális, művészeti életéről, történetéről. Később mégegyszer meghívták Buddha születésének 2500 éves évfordulójára. Több művében is említi a buddhizmus történetét, és ennek kapcsán az indiai asztrológia, a karma tanának hatását a művészetre, építészetre, a mindennapi életre - és, hogy ezzel maga is ismerkedett.
Az indiai asztrológia görög eredetű, viszont nagyon sok esetben nyugati csillagfejtést adnak el indiai asztrológiaként, csak egy kicsit feldúsítják karmával és egyéb, indiainak tűnő adalékkal.
Egyébként valószínű, hogy itthon tanulta meg az asztrológia alapjait, vagy egészítette ki a hallottakat.
Ez nem valószínű, hanem biztos. Nulla százalék indiai asztrológia van a művében.
(De ilyenek ezek a Skorpiók!:-))
A kik? :)
Abban kétségtelenül igazad van, hogy az asztrológia történetében csupán a káldeus, egyiptomi, görög hagyomágyokra volt utalás, majd Ptolemaiosz, és Pithagorász jött a kezdetekként. Magyarországról Regiomontanuszról tanultunk többet. És aztán a középkori európai asztrológusoktól már bővebben volt szó.
Juj, juj és juj! :) Püthagorász az asztrológiatörténetben? Na, ez elég merész! :) Regiomontanusról mit tanultatok? És milyen középkori európai asztrológusok voltak még? Tényleg kíváncsi vagyok, mert az a galád meggyőződésem, hogy ha tényekről van szó, akkor Baktayék nem állnak a helyzet magaslatán. Márpedig mi árulkodjon a minőségről, ha nem az, ami legalább fehéren-feketén így vagy úgy van?
Ezért kérdeztem, hogy (bár azonosak az alapok) milyen könyvek szólnak a "születési asztrológiáról" (látod tanulok!:-), kik a neves szerzők, akiket ezen a területen számításba veszel, akiket autentikusnak tartasz? Felteszem, nem jelent meg egyik sem magyarul, de legalább tudjam, kiket kellene elolvasnom?
Hm, az összes ágazat közül a születésiről írtak a legtöbbet. A görögöknél szinte minden erről szól: Ptolemaiosz művének fele, Héphaisztión második könyve, Dórotheosz költeményének öt könyvéből az első négy, tulajdonképpen az egész Valens- és Maternus-corpus. Omartól három könyv, Másáalláhtól több rövidebb, Abu-Maasarnak asszem elveszett, de van helyette szoláris revolúció, aztán... hmmm... Abu-Bakrtól egy elég terjedelmes könyv, ar-Ridzsálnál három a nyolcból, Ibn Ezra kettőt is írt, Bonattinak egy elég szép adag, egy rész a hatból, aztán Montulmo, Pietro d'Abano, Cardanónak is van egy, és tőle kezdve mindenki írt születési részt. Rengeteg, és ez csak az, ami épp eszembe jutott.
Én sem értek az eseményhoroszkóp elemzéséhez. Ezért kértem egy "klasszikus" példát.
Hm, nem akarok ünneprontó lenni, de szerintem az eseményasztrológia egy vicc. :) |
Kedves Prithivi!
Nem ismersz Te engem!:-))
Én sem értek az eseményhoroszkóp elemzéséhez. Ezért kértem egy "klasszikus" példát.
Bár nyilván a T kvadrát már jelez valami kellemetlent. A Mars, Jupiter és Mars , Hold szembenállás is jelzi a közlekedési balesetet, az ütközést. Merkúr az Asc. ura pedig kvadrátban az oppozíció mindkét (három) résztvevőjével.
Viszont a kontárkodás helyett egyszerűen szeretnék olvasni egy szabályszerű születési, mundán, elekciós v. egy egyszerű esemény horoszkóp elemzést. Hol keressek ilyet, ha nem nálatok???? |
Baktay festőként kezdett, és művészettörténészként is ismertté vált, miután több évet töltött Indiában. Két kötetes művében írt India kulturális, művészeti életéről, történetéről. Később mégegyszer meghívták Buddha születésének 2500 éves évfordulójára. Több művében is említi a buddhizmus történetét, és ennek kapcsán az indiai asztrológia, a karma tanának hatását a művészetre, építészetre, a mindennapi életre - és, hogy ezzel maga is ismerkedett.
Egyébként valószínű, hogy itthon tanulta meg az asztrológia alapjait, vagy egészítette ki a hallottakat. (De ilyenek ezek a Skorpiók!:-)) Kimegy Indiába, aztán máris ír két asztrológiai művet, és egyet a jógáról!:-)), a művészettörténeti munkákról nem is szólva!)
Abban kétségtelenül igazad van, hogy az asztrológia történetében csupán a káldeus, egyiptomi, görög hagyomágyokra volt utalás, majd Ptolemaiosz, és Pithagorász jött a kezdetekként. Magyarországról Regiomontanuszról tanultunk többet. És aztán a középkori európai asztrológusoktól már bővebben volt szó.
A 3 újról nem vitatkozhatok, mert ahhoz nagyon keveset tudok, tapasztalatom is csekély. (Ami nem jelenti, hogy egyes képletekben ne vegyem észre azokat!:-))
No, a klasszikus asztrológiából én csak a kérdőasztrológiát ismerem. Ezért kérdeztem, hogy (bár azonosak az alapok) milyen könyvek szólnak a "születési asztrológiáról" (látod tanulok!:-), kik a neves szerzők, akiket ezen a területen számításba veszel, akiket autentikusnak tartasz? Felteszem, nem jelent meg egyik sem magyarul, de legalább tudjam, kiket kellene elolvasnom?
|
[280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
