A részek a kezdetek óta szerves részét képezték az asztrológia eszköztárának. Aligha véletlen tehát, ha egészen a mitikus alapítóig, Hermészig vezetik vissza őket. E témáról igen kevés olvasható magyarul, így különösen érdekes lehet Bonatti beszámolója a házasság témaköre kapcsán használatos részekről. A hagyomány jobb áttekinthetőségét a jegyzetek között egy rövid értekezés segíti.

A hetedik terület részeiről lesz most szó, elsőként a férfiak házasságának részéről, amelyet nappal s éjjel úgy kapunk meg, hogy a Szaturnusztól az Esthajnalcsillagig mért távolságot az időmeghatározóra vetítjük. Hermész és más bölcsek e két bolygóból származtatták a részt, mivel a Szaturnusz a régi és tartós dolgok jelölője, a házasságnak pedig a tartós dolgok közé kell tartoznia. A Szaturnusz a férfiasságra, az Esthajnalcsillag pedig a nőiességre vonatkozólag is hordoz jelzéseket, a férfiasságnak pedig meg kell előznie a nőiességet, a férfiasság és a cselekvés természete szerint.

Ha ez a rész jól áll, és jó állapotú az ura is, az megfelelő és szerencsés házasságot jelez a szülött vagy a kérdező számára, és a kapcsolatból előny származik, továbbá, hogy szép és illedelmes nővel köt házasságot. Ha azonban akadályozott, az azt jelzi, hogy a házasság rossz, sőt káros lesz, veszteség és veszély származik belőle, és nyugtalanság a viszálykodások miatt.

Nézd meg azt is, közeledik-e a részhez a Jupiter, vagy vet-e rá könnyű pillantást, ekkor ugyanis példás lesz a házasság, ha ez az elhálás órájában van így. Abu-Maasar pedig azt mondja, amikor e rész házurával áll együtt, vagy a részre és házurára a Nap és a Hold vet erős, könnyű pillantást, | [641] ez azt jelzi, hogy a szülött vagy a kérdező saját rokonságából létesít kapcsolatot valakivel. - Ugyanez értendő a házasságokra, melyek akkor kötetnek, amikor a visszatérésben a rész és ura a fenti módon áll.

Abu-Maasar említi a férfiak házasságának másik részét is, melyet Valens ismertet, és melyet a Naptól az Esthajnalcsillagig mért távolságot az időmeghatározóhoz adva kapunk.

A hetedik terület harmadik része a férfiak nőkkel szembeni leleményességének része, melyet a férfiak házasságának második, Valens-féle részéhez hasonlóan kapunk.

A hetedik terület negyedik része a férfiak nőkkel hálásának része, mely a férfiak házasságának Valens-féle részéhez hasonló. (1)

A hetedik terület ötödik részét, melyet a férfiak bujaságának és paráznaságának részének neveznek, nappal és éjjel az Esthajnalcsillagtól a Szaturnuszig mért távolságot az időmeghatározóhoz adva kapjuk. Ha ez jó helyen található, a kapcsolat példás lesz, és a férfi megszerzi azt a nőt, akit akar; ha pedig rossz helyzetű, a kapcsolat elítélendő lesz, és egyiküknél sem jár sikerrel.

Abu-Maasar szerint ha buja alakban található és akadályozott, a férfi gyakran hál nővel, élveteg lesz és parázna. Ha pedig szerencsés, gyakran fekszik le nőkkel a férfi, és ezek az együtthálások részben feddhetetlenek lesznek. Továbbá azt mondja a férfiak bujasága és paráznasága részének jelentéséről, hogyha a férfiak házasságának Hermész szerinti részének házura a Valens-féle résszel található együtt, vagy ezen rész házura rápillant a férfiak házasságának részére, paráználkodik a nővel, mielőtt törvényes kapcsolatra lépne vele, és később megy híre ennek.

A hetedik terület hatodik részét a nők házassága részének nevezik, mely Hermész szerint hasonló elven alapul, mint a férfiak házasságáé: nappal és éjjel az Esthajnalcsillagtól a Szaturnuszig mért távolságot az időmeghatározóhoz adva kapjuk. Abu-Maasar azt mondja, e rész egybeesik a földművelés részével. (2) Valens viszont nappal és éjjel a Naptól a Marsig vett távolságot az időmeghatározóhoz adva számítja - Hermész azonban hitelesebb nála.

Ha a rész és házura jó helyzetű és jó állapotú, házasság révén szerencsét jeleznek a nőnek, ha pedig akadályozottak, kesergést, szomorúságot, letörtséget, vagyis gyötrődést jeleznek a házasságból adódóan, a nő pedig élvhajhász lesz. Ezt másképpen, jobban is számítja Valens, ugyanis a Holdtól Marsig vett távolságot adja az időmeghatározóhoz, s ez a formula jobban tetszik Abu-Maasarnak. Ez a hetedik rész. (3)

A hetedik terület nyolcadik része a nőknek férfiakkal szembeni leleményessége és csalafintasága része, mely Hermész szerint a nők házasságának részéhez hasonló.

A hetedik terület kilencedik részét a gyönyör és élvezet részének nevezik, az Esthajnalcsillagtól a hetedik terület csúcsáig mért távolságot adjuk az időmeghatározóhoz, nappal és éjjel.

A tizedik részt a nők élvetegsége és ocsmánysága részének nevezik. Valens szerint hasonló a nők házasságának részéhez, amit nappal [és éjjel] az Esthajnalcsillagtól Szaturnuszig mért távolságot az időmeghatározóhoz adva kapunk. Ha ez jó állapotú és ura is jól áll, a nő elégedett lesz saját házasságával és dicsérni fogja; ha viszont rossz állapotú és rosszul uralt, házassága nem lesz kedvére és kárhoztatni fogja, emiatt csügged és bánkódik, s fejét csalafintaságon töri, továbbá azon lesz, hogy ügyesen becsapja a férfiakat.

Ha ez a rész | [642] jó állapotú és jól helyezkedik el, vagy a csalafintaság és lelemény alakjaiban található, amelyek az Oroszlán, Nyilas, Bakszarvú és Halak, azt csábít a nő a férfiak közül, akit akar; ha pedig a csalafintaság és a leleményesség alakjain kívül található, vagy egyébként rosszul helyezkedik el, nem hat csábítóan a férfiakra. [Ugyanez vonatkozik] az együtthálás részének jelentésére.

Ha pedig bujaságot jelző alakban van akadályozottan, rút parázna lesz, hitvány élvhajhász; ám ha bujaságot jelző alakban szerencsésen áll, egyrészt nagy gyönyörűsége lesz a közösülésben, másfelől ez részben illendően teszi. És mint a nők élvhajhászatának és ocsmányságának részénél, Abu-Maasar azt mondja, ha a nők házasságának Hermész szerinti része együtt van a Valens-féle résszel, és ha e rész ura a házasság részével, akkor a nő paráználkodik a férfival, később pedig házasságot köt vele.

A hetedik terület tizenegyedik részét a nők vallásosságának és tisztességének részének nevezzük, s éjjel és nappal a Holdtól az Esthajnalcsillagig vett távolságot az időmeghatározóhoz adva kapjuk. Állítólag ez a leánygyermekek része, mely ha szilárd alakba esik, illetve valamelyik ura vagy egy jótevő rápillant, a nő tisztességes és vallásos lesz, még ha meg is kívánja az ágy örömeit. Ha pedig kártevők pillantanak rá fogadás nélkül, és mozgató alakban van, (4) mértéktelenül élvezi a közösülést, olcsón adja oda magát a férfiaknak, maga hívogatja őket, és minden tekintetben parázna lesz.

A hetedik terület tizenkettedik része a férfiak és a nők házasságának Hermész szerinti része, melyet az Esthajnalcsillagtól a házasság területének, azaz a hetediknek csúcsáig mért távolságot az időmeghatározóhoz adva kapunk. Ha jótevőkhöz kapcsolódik, a nő házasságot köt, és házasságát jónak mondják; ha pedig rossz állapotú, rossz helyen található és kártevőkhöz kapcsolódik, vagy azok tökéletes fogadás nélkül pillantanak rá, házassága rossz hírbe kerül, és ki lesz téve az emberek rosszallásának. Ha pedig a rész házura ártalmas helyen található, az Esthajnalcsillag pedig a Nap sugarai alatt vagy a Szaturnusztól akadályozottan, a nő nem köt életre szóló házasságot, hanem gyalázatos életvitelű lesz.

A hetedik terület tizenharmadik részét, amely a házasság idejének részeként ismert, a Naptól a Holdig mért távolságot az időmeghatározóhoz adva kapjuk mind éjjel, mind nappal. Ha erre a Jupiter vet könnyű pillantást vagy testileg kapcsolódik hozzá, és mindketten jó állapotúak, akkor a férfi szép, tisztességes, kedvére való és kívánatos nőkkel köt házasságot - már amennyiben férfiról van szó. Azt mondja Abu-Maasar, így kell ezt a rész értelmezni, mivel, ha egy ember születése azt jelzi, hogy házasságot köt, ennek a dolognak ez az oka: az egyik világító ugyanis meleg és férfias, a másik nedves és nőies, és azt mondja, a melegség és férfiasság nedvességgel és nőiességgel való összekapcsolódása révén történik meg mindenféle nemzés e világban, és ezért nevezik így e részt.

A hetedik terület tizennegyedik része, a házasságra való készség és lelemény része, melyet nappal és éjjel a Naptól a Holdig mért távolságot az Esthajnalcsillag fokához és percéhez adva kapunk meg. Ha a csalafintaság alakjaiban található, jó állapotú, szerencsés és erős, jól áll az ura is, könnyedén megvalósul az általa tervbe vett házasság, amint kigondolta. Ha pedig akadályozott és rossz állapotú, házassága nehéz, és csüggedéssel lesz meg, s aligha éri el valaha, | [643] amire törekedett.

A hetedik terület tizenötödik részét, melyet az após és anyós részének neveznek, nappal és éjjel a Szaturnusztól az Esthajnalcsillagig mért távolságot az időmeghatározóhoz mérve kapunk. Abu-Maasar szerint ez a rész egybeesik a férfiak házasságának Hermész szerinti részével, és ha szerencsés, erős, jól uralt, és házurával együtt található, jobban kijön asszonya szüleivel és rokonaival, és szívesebben jár hozzájuk, mint sajátjaihoz; ha viszont akadályozott, ellenséges velük. (5)

Jegyzetek

Bonatti számára forrásul Abu-Maasar Dzsaafar Nagyobb bevezetés az asztrológiába című 9. századi munkája szolgált, amelynek vonatkozó részét szinte teljes egészben átveszi, és csak ritkán fejti ki bővebben. Másik forrására, a 10. századi Abdal-Azíz al-Kabíszi Bevezetés az asztrológiába című művére nem is utal - legalábbis a hagyományozódott szövegben nem szerepel al-Kabíszi neve -, noha legalább két helyen nyilvánvalóan annak megállapításait használja fel. A 2. századi Vettius Valens Asztrológiai gyűjteményében szereplő részeket is Abu-Maasar nyomán adja, mint az kitűnik a névhasználatból (az arab "Válísz" névalak "Vuellius" formában).

A szöveg érdekessége, hogy míg 15 részt sorol fel a házasság kapcsán, ez valójában mindössze nyolc különböző formulát jelent. (Feltéve, hogy a Nappal kapcsolatos, csak al-Kabíszinál szereplő romlott formulát a nők házasságának részéről nem vesszük kilencedikként.) Ezek közül Hermésznek tulajdonított - talán az elveszett hermetikus Panaretosz című értekezésből származó - a Szaturnuszt és Vénuszt szerepeltető formula-pár. A férfiak házassága esetében a Szaturnusz az elsődleges alkatrész: ez a rész a házasság által szerzett rokonságra vonatkozólag is hordoz jelzéseket. (Ami a pontos leírást illeti, Bonatti másképp értelmezi Abu-Maasart, mint az az eredeti szövegből kitűnik.) A felcserélt formula, melyben a Vénusz az elsődleges alkatrész, a nők házasságát jelzi: ezen felül viszont még három esetben használatos, mivel jelzi a nők leleményét, valamint szexuális beállítottságát is.

A Hermész-féle részekkel szemben, amelyek törvényes kapcsolatra vonatkoznak, Valens részei pusztán a szexuális kapcsolatra vonatkoznak. A férfiak esetében a Nap-Vénusz párost szerepeltető rész nemcsak mint házasságrész (értsd: partnerkapcsolat-rész), hanem mint a férfiak leleménye, valamint a szexuális kapcsolat is használatos. Ezzel szemben a Hold-Mars párossal operáló női partnerkapcsolat-rész más felhasználását Bonatti nem említi.

Egy másik hagyomány, amelyet al-Bírúni és Ibn Ezra közvetít számunkra, logikusabban rendezi el a hermészi és valensi felfogás szerinti részek értelmezését. Világosan kitűnik, hogy a Szaturnuszt és Vénuszt szerepeltető, a törvényes kapcsolatra vonatkozó részek a kapcsolat jellegén és a kölcsönös bizalmon kívül a házasélet minőségére, valamint a házasság révén szerzett rokonságra is utalnak. A Valens-féle részek esetében törvényes háttér nélküli kapcsolatokról van szó, a leleményről, ami a kapcsolatok létesítését illeti, valamint a szexualitásról.

Ezeken kívül további négy formulával találkozunk. A kilencedik és tizenkettedik helyen szereplő, a leszálló pontot is figyelembe vevő formula szintén a szexuális kapcsolatra, sőt, magára a gyönyörre utal, itt viszont az, hogy férfi vagy nő az illető, nem számít. Noha állítólag ez is hermetikus eredetű, Valens a nemet figyelmen kívül hagyó házasságrészét a Jupiterre és Vénuszra építi, és az elsődleges alkatrész napszaktól függően a kormányzó jótevő.

Szerzőink számára a nők tisztessége fontos kérdés, így ennek külön része van, amelynek alkatrészei a nőies bolygók. Hermetikus eredetű a házasság idejére vonatkozó rész is, melyben a fények szerepelnek, de a Szerencse és a Lélek Részétől eltérően a formula nem cserélődik fel az eltérő napszakokban. Vélhetően ennek továbbfejlesztése a csak Abu-Maasarnál - és nyomában Bonattinál - olvasható, a házasságra való készséget jelző rész, amelyben a Vénusz mint mozgó alkatrész szerepel.

Ahogy látható, a részek használata az asztrológia kezdeti időszakáig nyúlik vissza, és bár a hagyományozódás során a formulák ki voltak téve a szándékos vagy véletlen változásoknak és változtatásoknak, a hagyomány különböző ágait összehasonlítva, a részek képzésének hátterében munkálkodó elvek ismeretében helyreállítható, sőt, ki is egészíthető a részek rendszere.

(1) Abu-Maasar ezen és az ezt megelőző részek kapcsán megjegyzi, hogy az értelmezésük rendkívül egyszerű: ha jól, akadályoktól mentesen állnak, az általuk jelzett dolgok hasznosságát és kellemességét jelzik; ha ellenkezőleg, akkor az értelmezés is ellentétes.

(2) Abu-Maasar konkrétan megmondja, hogy a formula (mozdulatlan) alkatrészeit fel kell cserélni. A földművelés részéről Bonatti állításával szemben nem ő, hanem al-Kabíszi tesz említést.

(3) Abu-Maasar a másik lehetőségről - amelyben a Nap szerepel alkatrészként - nem is tesz említést, azt viszont megjegyzi, hogy eme Valens-féle részt egyesek éjjel felcserélt formulával használják. A Napot felhasználó formuláról al-Kabíszi tudósít, így ez szövegromlás lehet. Mindenesetre ez nem hiteles valensi hagyomány.

(4) Abu-Maasar a mozgató alakot vágykeltőnek tartja, ami önmagában még nem jelez paráznaságot.

(5) Abu-Maasar ezt a részt valójában a gyermekek részének nevezi, és azt írja, hogy ha ura szerencsés állapotú, akkor tisztességes gyermekek származnak a frigyből, míg a szerencsétlenség éppen ellenkezőjére utal. Al-Bírúninál harmadik elnevezés olvasható: vők és menyek része.